Wellbeing – divatos, drága, de megéri

A modern munkahelyek egyik leggyakrabban emlegetett hívószava a „wellbeing”, vagyis a munkahelyi jóllét. Mára a nagyvállalatok mellett a közepes és kisvállalkozói szektor is felébredőben van arra, hogy a munkavállalók testi-lelki egészsége valóban óriási hatással van a cég eredményeire. 

Az egyik kedvenc témám a munkahelyi wellbeing. Emiatt a megszokottnál kicsit hosszabb írás következik.

Mindig aktívan érdeklődtem az eredményesség és hatékonyságnövelés iránt, sosem tudtam “csak alkalmazott” lenni. Folyamatosan dolgozott bennem egyfajta tulajdonosi szemlélet. Ezért még ha meg is ígértem magamnak, hogy kizárólag napi nyolc órára nyújtom a legtöbbet, idővel, -ahogy egyre fontosabbá vált számomra a cég és a cél, amiért dolgoztunk- rendre azon kaptam magam, hogy a munkaidőn túl is gyakran azzal foglalkoztam, hogyan tudnám a területemet még eredményesebben működtetni. Ez az érdeklődés az évek alatt szakterületemmé kristályosodott. Jelzi ezt, hogy már a szakdolgozatomat is munkahelyi jóllét témában írtam, és jelenleg is szervezetfejlesztő, munkapszichológus mesterképzésben veszek részt, hogy a tapasztalati úton szerzett tudást intézményesített keretekkel is támogassam.

Az eltelt évek alatt különböző cégek esetében vizsgáltam, milyen hatással van munkáltatóra és munkavállalókra egy pozitív szakmai környezet, vagy épp annak a hiánya. A tapasztalat azt mutatja, hogy bár egy réteg már elfogadja a wellbeing kialakításának és fenntartásának fontosságát. Mások még dilemmában vannak, érdemes-e időt és pénzt áldozni egyénileg, vagy csoportosan a jóllét fejlesztésére? 

A témát -talán a köztudatban keringő félinformációk okán- számos sztereotípia övezi. Lehet, te is hallottál már közülük néhányat.

 

Tipikus mondás, hogy „Ez a multik luxusa”.

 

Ha KKV cégvezetőként olvasol, akkor meg tudlak erősíteni abban, hogy ez is egyfajta luxus, ugyanúgy, mint az elvesztegetett idő és tehetség. Egy szakember megbízása ugyanis komoly költséggel bír. Azonban, ha összevetjük ezt a költséget a munkatárs(ak) kiégése miatti hatékonyság visszaeséssel, a foghíjas csapat újraépítésének költségével, a sérült lojalitás helyreállításának figyelemigényével, meglehet már te is érzed, melyik jelenti a bölcsebb irányt. Valójában már igazán kis lépésekben, racionalizált költséggel is lehet hatékony változásokat elérni. A kulcsszó a konzisztencia.

Egyszer egy interjúra készültem, ebben a témában és a partnerem a következőképpen jellemezte a munkahelyi jóllétet. „A wellbeing csak olyan, mint a céges masszázs és a gyümölcs bekészítés”

A kevésbé átfogó kezdeményezések okán pl. alakulhat ki egy ilyen meglátás, miszerint a wellbeing apró figyelmességekből áll, pl. legyen gyümölcs bekészítés az irodába. 🙂 Ennél “egy hajszállal” összetettebb a dolog, de tény, lehet egy gyümölcsöző kapcsolat kelléke napi egy friss alma. A jóllét hosszú távú fejlesztése -szektortól függetlenül- átfogó tervezést (divatosan: stratégiát) és következetes megvalósítást igényel, ami számos tényezőt ölel fel. Ezek közül lentebb említek párat.

Végül, az egyik leggyakoribb sztereotípia „ha elkényeztetjük őket, a kollégák lazsálni fognak”.

Talán a legkárosabb tévhit, hogy a wellbeing túlzott hangsúlyozása csökkenti a csapaton belüli fókuszt és teljesítményt. A gyakorlat egyértelműen azt mutatja, hogy a magukat elismerve és biztonságban érző kollégák, jóval energikusabban és motiváltan végzik a feladataikat. Harmonikusabb magánéleti és szakmai kapcsolatokat tartanak fent, ezáltal terhelhetőbbé és stabilabbá válnak életük minden területén. Hosszú távon lehet számítani rájuk.

 

Akkor, tulajdonképpen mi is a wellbeing?

 

Összetett fogalomról beszélünk, amely magában foglalja a kollégák testi, lelki és mentális egészségfejlesztése mellett, a szociális kapcsolatok gondozását, a munkakörnyezetet optimalizálását és a munka-magánélet egyensúlyának biztosítását is. Szépen hangzik, de akkor most mi is ez a hétköznapokban? – kérdezheted. Hozok néhány megfogható példát, amin keresztül be tudod határolni hol tart a munkahelyed a jóllét szervezésben. Vizsgáld meg, milyen a munkahelyeden a

 

• • • Fizikai jóllét

Ez a legalapvetőbb feltételrendszer. Ide tartozik a megfelelő, ergonomikus munkakörnyezet. Fontos, hogy legyen tér a tested rendszeres átmozgatására. Gondold át, pihenteted-e óránként legalább 5 percet a szemedet, megfelelően korszerű eszközökkel dolgozol-e, és ide tartozik pl. a tisztaság is, ami remélhetőleg körülvesz az irodában.

• • • Mentális és érzelmi jóllét

Ez már egy fokkal komplexebb. Mutatja, hogy működik a cégben a stresszkezelés, megvan-e a bizalmi háló, amivel a cég a mentális egészségedet is támogatja. Fokmérője a pozitív munkakultúra (nem a hurrá optimizmus), nézz rá, transzparensek-e előtted a célok, amikért egy nap dolgozol, tudod-e megfelelően mérni a munkád eredményességét, kapsz-e megfelelő visszacsatolást a vezetődtől, hogy kezelitek cégen belül a hibákat, egységes/következetes irányelvek mentén működtök, vagy jellemző pl. a részrehajlás vagy az ad hoc döntéshozatal? 

• • • Szociális kapcsolatok

Hiszed vagy sem, ez az egyik legbefolyásosabb tényező. Nézz rá, körülvesz-e támogató munkatársi közösség, kapsz-e a kollégáktól tiszteletteljes visszajelzést, kialakult-e a csapategység? Érdekes tény, hogy ha van pozitív hovatartozás élményed, az sokszor hosszú időre tudja ellensúlyozni a juttatási csomag egyéb, kevésbé impozáns pilléreit. 

• • • Munka-magánélet egyensúlya

Egyre többet nyom a latban egy rugalmas munkaidő. Ez a faktor mutatja, hogy biztosít-e a cég home office lehetőséget, tisztelik-e a határaidat vagy fel kell vedd a telefont munkaidő után, esetleg a szabadságod alatt, előfordul-e a túlóra vagy hétvégi munkavégzés? 

• • • Morális értékek

Tudsz-e együtt pulzálni azzal a küldetéssel, amiért a cég dolgozik, amihez hozzásegíted a szervezetet a munkáddal? Kapsz-e szóbeli elismerést, megbecsülést, ha egy projektet sikeresen zártál le? Információ megosztásban működtök vagy területféltéssel, rivalizálással szembesülsz?

• • • Kompetenciahatárok

Ez a kedvencem. Mind közül a legkomplexebb mutató, ugyanis külső és belső működésünk harmóniája vagy diszharmóniája gyönyörűen megmutatkozik benne. Gondold át, egyértelmű-e számodra a feladatköröd és döntési jogköröd, tudod-e világosan, hogy elakadás esetén kihez fordulj, mersz-e vezetőhöz fordulni, vagy megfogalmazódik benned, hogy ítélkezni fog, mert “lehet ezt neked tudnod kellene”, mersz-e nemet mondani egy addig nem tervezett feladatra, ami az addigi napirendedet borítja?

• • • Anyagi jóllét

Nem igényel bővebb kifejtést. Csak válaszold meg magadban, kellően megbecsülve érzed-e magad a munkabéred tekintetében?

Ezen mutatók összessége határozza meg tehát a munkahelyi jóllét mértékét a cégedben.

 

Mi történik, ha nincs wellbeing a munkahelyeden?

 

A céges jóllét hiánya nem csupán a csapattagok egészségét veszélyezteti, hanem komoly gazdasági károkat is okozhat a cégnek. A krónikus stressz, a kiégés és az alacsony munkavállalói elkötelezettség hosszú távon csökkenti a termelékenységet és növeli a fluktuációt. Ha te is tapasztaltad, hogy hullámokban növekednek a cégben a betegszabadságok, romlik a munkamorál, felborul a csapatdinamika, az garantáltan magas rekonstruálási költségeket von maga után. Ez azért is nehézkes, mert vélhetően a tervezett fejlesztésektől kell elvonni a költségkeretet, ami között szerepelhet -többek között- a csapattagok béremelése is.

Egy ilyen szakaszban csökken a kreativitásod, alacsonyabb energetikájú kollégákhoz fogsz kapcsolódni, a szervezeted “túlélő üzemmódba” kapcsol, ami növeli a pszichoszociális kockázatokat (depresszió, szorongás), és tartós fennállása kiégéshez, vagy szomatikus tünetek megjelenéséhez vezethet. Ha érintettnek érzed magad, nyugi! Van megoldás. És ha most az fogalmazódik meg benned, hogy “az én főnökömet ez úgysem érdekli”, akkor is azt mondom, hogy van megoldás. Saját hatáskörben is rengeteget tehetsz a munkahelyi jóllétedért, írok róla picit lentebb.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a munkáltatód szempontjából sem elhanyagolhatóak a kockázatok. Sőt!

A hírnév romlása, a munkáltatói márka, vagyis a cég értékét csökkenti. A magas fluktuáció ugyanakkor növeli a szervezetben a HR költségeket, a túlfeszített légkör okán előfordulhatnak jogi perek, munkaügyi konfliktusok, és az egyre sokasodó munkatárs menedzsment miatt kialakuló lassulás rövid időn belül okoz versenyhátrányt. Ezzel minden tudatos vezető foglalkozik. A nem tisztázott keretek ugyanis, rövidtávon frusztrációt és teljesítménycsökkenést okoznak, hosszú távon a közös munka megszüntetését. A pontosan meghatározott kompetenciahatárok nemcsak a csapattagok közötti együttműködést segítik, hanem a vezetők számára is átláthatóbbá teszik a döntéshozatalt, és elősegítik a megfelelő munkaterhelés elosztását, növelik a hatékonyságot.

 

Mit lehet tenni? Hogy néz ki egy wellbeing program (és itt jön a lényeg) tudatos cégvezetésnél?

 

Abban az esetben, ha a fenti jelenségek egyike, másika már megmutatkozott, célszerű róluk tudomást venni és elkezdeni keresni a megoldást. A folyamatok nem állnak meg vagy fordulnak vissza maguktól. A legjobb, ha a tényfeltárást megosztod a számodra legmegközelíthetőbb vezetőddel, mert a tudatos vezető tisztában van vele, hogy a kollégák jóllétébe fektetett energia megtérül. Egy sikeres wellbeing program mindig a szervezet sajátosságait figyelembe véve, egyedi igényekre szabva valósul meg. 

Kezdésként egy felméréssel és diagnosztikával térképezzük fel a kiindulási állapotot. Ezt a gyakorlatban anonim kérdőívekkel, interjúkkal, meglévő adatok analitikájával és vezetői egyeztetésekkel lehet elérni. Közösen konkrét, mérhető célokat szükséges megfogalmazni, amit a vezetés jóváhagy és szervezetfejlesztő segítségével priorizál. (Mondok egy példát: cél, a betegszabadságok mértékének 10%-os mérséklése, az aktuális év végéig).

Ha megvannak a célok, tudjuk a sorrendet, kidolgozzuk az akciótervet és sorban megkezdődik a programok megvalósítása. A fenti pontok alapján pl. az ergonomikus munkakörnyezet kialakítása, stresszkezelési tréningek, mindfulness programok, kooperációs képzések, kollektív egészségmegőrzési program, munka-magánélet egyensúlyának támogatása stb. Közben rendszeresen mérünk és visszajelzünk, hogy a vezetés és a kollégák is folyamatosan nyomon tudják követni a program eredményeit. A mérés olyan, mint egy világítótoronynál a fényjelek, alapvető navigációs eszközként szolgálnak és segítenek meghatározni, ha szükséges az irányváltás. Egészen addig, amíg megérkezünk a kitűzött célhoz.

 

Mit tehetsz már ma saját magadért, hogy jobban érezd magad a munkahelyeden?

 

Ígértem erre is néhány gondolatot. Kezdjük a rendrakást.

 

• • Fogalmazd meg, mi motivál igazán. Célszerű átgondolni, a munkád melyik része okoz örömet.  Törekedj arra, hogy több időt tudj szentelni ezeknek a feladatoknak. Aranyat ér a személyes célokat kitűzni (akár szó szerint a monitor mellett, vagy az iroda falán). Így minden nap lesz, ami inspirál és értelmet ad a munkádnak.
  • Ápold a pozitív kapcsolatokat. Törekedj támogató kapcsolatokat kialakítani egy, vagy több kollégával. Egy barátságos munkahelyi légkör hatványozottan javítja a közérzetedet. Bátran kérj segítséget és adj tiszteletteljes visszajelzést. Ezzel erősíted az együttműködést és támogatod a csapatkohézió kialakítását.
  • Hozz létre egészséges határokat. Erős mankó lehet, ha meghatározod, meddig terjed a saját felelősséged, és -tudom ez nehéz lehet-, de ne vállalj túl sokat egyszerre.
  • Engedd meg magadnak a pár perces szüneteket, a központi idegrendszered imádni fogja.
  • Kérdezd meg rendszeresen magadtól: Mit változtathatnék? Van olyan aspektusa a munkádnak, amit te magad tudsz átalakítani? Ez a technika segít, hogy folyamatosan tudatosan légy jelen és ne rutinból dolgozz. Elősegíti a kreativitásod kibontakozását és támogatja a folyamatos szellemi frissesség fenntartását. Bátran légy proaktív, kezdeményezd a változásokat a munkakörödben vagy a folyamatokban, ha ezek javítják a munkahelyi élményedet.
  • Figyelj a mentális és fizikai egészségedre. Legyen napi rendszered, ami támogatja a jóllétedet (elegendő alvás, testmozgás, kiegyensúlyozott étrend). Nem lehet elégszer hangsúlyozni, de ezek a rutinok könnyítik ki az elmédet, engednek teret a kreatív ötleteknek és pallérozzák a testedet, hogy meg is tudd valósítani őket.
  • Tanulj stresszkezelési technikákat, mindfulness-t vagy relaxációt. Mindegy a módszer, a lényeg, hogy gondozd test-lélek-szellem egységét.
  • Legyél nyitott az önfejlesztésre. Vegyél részt képzéseken, tanulj új készségeket, és keresd azokat a lehetőségeket, amelyek elősegítik a fejlődésedet. Ez nemcsak a karrieredet segíti, hanem elsősorban az önbizalmadat fogja növelni.

 

Végül, hoztam egy klasszikust a témában: Arianna Huffington „Kezdd újra!” című könyve arra ösztönöz, hogy újragondoljuk a sikerről alkotott elképzeléseinket, és a pénz és hatalom mellett a jóllétet, bölcsességet és a csodák megélését is értékeljük. A szerző saját tapasztalatain keresztül mutatja be, hogyan vezethet a túlhajszolt életmód kimerültséghez és egészségügyi problémákhoz. Gyakorlati tanácsokat ad a kiegyensúlyozottabb élet eléréséhez.

 

Kívánom, hogy legyen benne részed!